Previous Next

Költemények

Történelmi tanulmányaikra alapozva beszélgettünk a régi időkről, kezdtük Mátyás király reneszánsz udvarával, ahol már jelentőséget kaptak a könyvek, a versek. Időben tovább haladva eljutottunk a 19. századig, itt a nemzeti jelképekké vált versekről és a Nemzeti dal jelentőségéről szóltunk. Ezután következett a legfontosabb kérdés, mit mondanak a versek a ma emberének. Az általuk megkedvelt Tolnai-műről is szót ejtettek, részletesen megindokolták, miért tetszett nekik a választott költemény.
A beszélgetés után kedvet kaptak az alkotáshoz. A művekhez illusztrációkat rajzoltak. Volt, aki hagyományosan rajzlapra dolgozott, mások könyvjelzőt vagy logót készítettek, festéket, zsírkrétát, filcet használtak.
A következő foglalkozáson még befejezték rajzos munkáikat. Az időt kihasználva beszélgettünk az élményeikről, melyeket a pályázatos programokon szereztek. Külön kitértünk arra, hogy élményeken túl tudást és tapasztalatokat szereztek.
Júniusban, a tanév utolsó foglalkozásait beszélgetéssel, játékkal, játékos tervezőmunkával és természetesen a munkánk értékelésével töltöttük.
Összegyűjtöttük a tanulók által ismert játékokat, azokat különféle szempontok szerint csoportosítottuk, megbeszéltük ki milyen játékot szeret. Kipróbáltunk ismert, kisebb csoportban játszhatóakat, de újakkal is megismerkedtünk. Lényeges volt a következő kérdések megválaszolása:
• Melyik játék tetszett a legjobban?
• Melyik játékban érezte legjobban magad? Miért?
• Volt-e olyan játék, amiben nem szívesen vettél részt? Miért?

Néhány mondatban értékeltük a tanév pályázatos óráit, hiszen erről már az előző hónapban is beszélgettünk.

A nyári szünet előtti zárófeladat az volt, hogy tervezzék meg a tanulók saját maguk számára nyári programjaikat. A munka során vegyék figyelembe a pályázat adta táborozási lehetőséget, és elsősorban a könnyed, nyári kulturális szórakozásra gondoljanak. A csoportokban végzett munka végén közösen meghallgattuk az elkészült terveket.
A tanévet a nyári beszámolókkal kezdtük. A szokásos programokon kívül (strandolás, játék) a tanulók figyelmet fordítottak a szünetben szerzett kulturális jellegű élményekre is. Meséltek az olvasmány-, film- és színházi élményeikről. Színdarabot négyen a szarvasi víziszínházban tekintettek meg szüleikkel. A többiek érdeklődéssel hallgatták a beszámolókat, néhányan még kérdéseket is feltettek az elhangzottakkal kapcsolatban.
A foglalkozáson meg is néztük néhány színmű részletét az internetről. Megállapították a gyerekek, hogy a személyes jelenlét a színházban teljesen más élményt nyújt.
A következő alkalommal játékos fejtörőket oldottak meg egyénileg, párban, majd kisebb csoportokban. A logikai feladatokon túl találkoztak nyelvi leleményességet igénylő és a szólások, közmondások ismeretét igénylő feladatokkal is. A megoldások megbeszélése a tanulók a társak számára készítettek hasonlókat.
Október hónapban a pályázatos gyerekek Visegrádra kirándultak. Szó esett az utazásról, a látnivalókról, a programról. A pályázat utolsó eleme került a előtérbe a foglalkozáson, hiszen a gyerekek nagy izgalommal készültek az utazásra.
Általánosságban beszéltünk a buszos kirándulások szervezéseinek lépéseiről, elhatároztuk, hogy a szervezési feladatok egyetlen lépését megvalósítjuk. A választás a pályázatos gyerekeknek szóló, felhívó plakát készítésére esett. Részletesen megbeszéltük azokat az adatokat, információkat, amiket feltétlenül meg kell jeleníteni. Így a figyelem inkábba plakát szöveges részére irányult. A tervek elkészítése után az áttekintés, az esetleges helyesírási hibák javítása következett, majd a tanulók egyénileg elkészítették a visegrádi kirándulást hirdető plakátokat.
A legutolsó órákon a Foglalkozási napló segítségével felidéztük a pályázat feladatait, munkáit, beszélgetéseit. Végigtekintettük az elkészült írásos, rajzos munkákat. A tanulók is értékelték a tevékenységeket. Megfogalmazták, hogy a sokféle, színes tevékenykedtetés tetszett nekik.

Zsákai Anikó

Free Joomla templates by L.THEME